Nem lüktet bennem Róma vére.
Hegyeim tövébe’ rejtelmes világ,
a Pannon dombokon bandukló napsugár,
s Kolozsvár utcái nem nekem mesélik,
Dácia szépséges titkait.

(tovább…)

hogyan lehet
a késhegyével
keresztet karcolni
egy zacskóba zárt
felszeletelt kenyérre?

Grafika: Navratil Zsuzsanna

létem bomló iszapjába
mit az idő kiterít a kőre
formázza lágy érintéssel
arcod hitem istennője

(tovább…)

Ezerszer vert, s ezerszer áldott.
Fenséget szült, termett hitványat.
A bánat ült itt tivornyákat.

(tovább…)

Alszik az éjszaka, csendje borul rám
szunnyad a sápadt vén teli hold.
Nyugszik az égen a Vénusz ölében,
s őrzi szerelmük egy árva kobold.

(tovább…)

Aranyló mázától a vers
megfosztva pöre csontjai’.
Rágnak szavak új férgei,
emésztik azt mi nyers.

(tovább…)

Dance’s speeding up, shade’s gliding
In regular circle around each other
Some moves seem to be spontaneous
But it’s just the outside, inside it tenses,
That slightly masked emotion
The question is that where and who does mistake?
Who’ll be the hunter? Who’ll be the prey?
Is that possible to vanquish
And even keep the human in us?
And what may?
Whether will the other step across our built limits of existence?
Which one of us will be the first to say that “You are the world to me”?

(tovább…)

a kételyek kora lejárt
bizonyosságok vannak
vágyak kielégülés

(tovább…)

Fotó: Mátyus Attila

Hat haiku Százhalombattai Óvárosból és a Duna partjáról.  2011.08.03

(tovább…)