Szabálytalan szonett
Rohanunk vakon egymás mellett
Keresünk csókot, vad szerelmet
Szaladunk mindig lázas testtel
Elesünk vérző, tört sebekkel
Ahol a múzsák laknak…
Rohanunk vakon egymás mellett
Keresünk csókot, vad szerelmet
Szaladunk mindig lázas testtel
Elesünk vérző, tört sebekkel
Áldott lélekkel indulok,
nevetve világra, halálra.
Kezembe’ fegyver helyett
szívem hordom, e gyilkos tájra.