Címke: múlt
Örökké lázadón
Nem lüktet bennem Róma vére.
Hegyeim tövébe’ rejtelmes világ,
a Pannon dombokon bandukló napsugár,
s Kolozsvár utcái nem nekem mesélik,
Dácia szépséges titkait.
Monológ (parafrázis Márai Sándor azonos című versére)
Akarom, hogy higgyen Énbennem az Élet!
Hogy hitté váljanak gyenge akarások.
Merítsenek erőt verseimből mások,
s felragyogjon bennük valami szövétnek!
Szabálytalan szonett
Rohanunk vakon egymás mellett
Keresünk csókot, vad szerelmet
Szaladunk mindig lázas testtel
Elesünk vérző, tört sebekkel