Ahol a múzsák laknak…
Valahogy úgy, ahogy nem lehet.
(tovább…)
létem bomló iszapjába mit az idő kiterít a kőre formázza lágy érintéssel arcod hitem istennője
Aranyló mázától a vers megfosztva pöre csontjai’. Rágnak szavak új férgei, emésztik azt mi nyers.