a kételyek kora lejárt
bizonyosságok vannak
vágyak kielégülés
az együtt létezés öröme
elsodorta mind a múlt
árnyaiból itt maradt
önmegvalósításunk
csonka torzóit az áradás
nincs többé útkeresés
mi magunk vagyunk az út
lábnyomaink egyé váltak
a Nílus friss iszapjában
Grafika: Navratil Zsuzsanna
