rohadtul hosszú volt a tél
persze a tavasz
átbasz csak megint
és rögtön nyár lesz
forró mint a vér

(tovább…)

Halott e táj, merev, fehér
szemfedőt borított rá a dér.
Ágaskodnak száraz gazok.
E néma pusztán mit akarok.

(tovább…)

Áldott lélekkel indulok,
nevetve világra, halálra.
Kezembe’ fegyver helyett
szívem hordom, e gyilkos tájra.

(tovább…)