Mottó
(A terepszín ruhás férfi mögött,
Egy fekete-fehér nő halad.
Testvéremmé fogadok ma minden kamikázét.)
…
A Balatonhoz akartunk menni péntek éjjel.
A forgalom még mindig zakatolt,
s előttünk tötyörgött néhány kamion.
Mondták: – megint vihar lesz.
Narancsszínriadót kiabáltak éteri hangok.
Gárdonyban kikötöttünk.
Félholdhíd lebegett a víz színén,
s nyugatról fellegek gyülekeztek.
Habverővé lényegült a szél.
Haldög és törtnád kavarogtak a lábam előtt.
Monoton ütemet zengtek a parti nagy kövek.
A lábmosás ceremóniája ismét elmaradt.
De a tó közepén dacos felszeget fejjel átlebegett;
egy hattyúformájú szűzpapír.
…
Szentendrén találtam néhány kamikázét
azt hiszem a nők mind azok
hajpántjukon titkos jelt viselnek
sáraranyból szőtt felkelő napot
a Dunában ismét megmosták a lábam
azúrszárnyú néma angyalok
rám nevettek miközben elítéltek
s homokba írták: átkozott vagyok
Grafika: Navratil Zsuzsanna