Tusculánumi színház
Újságot lapozott a szél
az akácfa tövébe bújva.
Haragvó zöld fenyők lebegtek
habcsók felhők között
s egy rigó magáról azt hitte
övé a kert, övé a világ.
A sövény mögött a poros útra
itt-ott még kiláttam.
Nagycsütörtök délutánja volt
s azon merengtem
vajon miért…írok évek óta
e napon mindig verset.
Az ablakredőny színházi függöny.
Ezer méh tart ma előadást.
Díszletük a varázsütésre
virágba borult kerti fák.
De lehet…a méhek csak a háttér
s elől a virágok áriáznak.
Grafika: Navratil Zsuzsanna