Rozsdaváros

kardjába dőlt halott a város 
kivérzett szürkén hangtalan 
Szinva-parti remény-gyomokban 
eladom nap mint nap magam

lepcso

rozsdás romokon rág a tőke 
megvénült fái meztelen 
sivár kohókról sírnak halkan 
vakolat hull le csendesen

kopott síneken jár az élet 
vizslatják kutatva jonhomat 
új lány állt ki a kocsmasorra 
megfolyt e vöröslő alkonyat

Grafika: Navratil Zsuzsanna