Rozsdaváros
kardjába dőlt halott a város
kivérzett szürkén hangtalan
Szinva-parti remény-gyomokban
eladom nap mint nap magam
rozsdás romokon rág a tőke
megvénült fái meztelen
sivár kohókról sírnak halkan
vakolat hull le csendesen
kopott síneken jár az élet
vizslatják kutatva jonhomat
új lány állt ki a kocsmasorra
megfolyt e vöröslő alkonyat
Grafika: Navratil Zsuzsanna