Néha csak a némaság
csendből szőtt melódiája
mondhatja el, hogy milyen árva
bennünk a vágy:
szeretve, szeretve lenni.
Grafika: Navratil Zsuzsanna
Ahol a múzsák laknak…
Néha csak a némaság
csendből szőtt melódiája
mondhatja el, hogy milyen árva
bennünk a vágy:
szeretve, szeretve lenni.
Grafika: Navratil Zsuzsanna
Te vén lókötő, kerekképű tolvaj!
Mért lopkodod folyton álmomat?
A függönyrésen be-bekukucskálgatsz,
– mind untalan látom arcodat.
Nem lüktet bennem Róma vére.
Hegyeim tövébe’ rejtelmes világ,
a Pannon dombokon bandukló napsugár,
s Kolozsvár utcái nem nekem mesélik,
Dácia szépséges titkait.
hogyan lehet
a késhegyével
keresztet karcolni
egy zacskóba zárt
felszeletelt kenyérre?
Grafika: Navratil Zsuzsanna