Öngyilkos lett a Vers.
Egy forgalmas út mentén álló
Toronyházból vetette le magát.

(tovább…)

– Van-e még szürreális?
Kérdezte azon a szeptember délelőttön
Kovács tanár úr, nyugalmazott orosz tanár,

(tovább…)

számtalan kilométer
és egy kattintás
választ el Tőled

(tovább…)

hány Kisjézusom volt
nem tudom már
lehet talán ezer

(tovább…)

tudod az a hogyishívják
valakmi dé vagy el
eldől minden vagy úgy marad

(tovább…)

a gyerekek rég elfelejtett játékai között
Zsuzsi ma talált egy dobozt
benne fából készült építő kockák…
én minden komor felnőtt kezébe
adnék néha egy dobozzal

Grafika: Navratil Zsuzsanna

Akarom, hogy higgyen Énbennem az Élet!
Hogy hitté váljanak gyenge akarások.
Merítsenek erőt verseimből mások,
s felragyogjon bennük valami szövétnek!

(tovább…)

rohadtul hosszú volt a tél
persze a tavasz
átbasz csak megint
és rögtön nyár lesz
forró mint a vér

(tovább…)

Ki remél, csak az gondol a földdel
az vet, szánt, kapál, boronál,
gondoz szőlőt, ültet fákat
képzete a jövőbe jár.

(tovább…)

Magyarország, te örök ringyó!
Szeretlek én, mikor ringó
csípőddel magad kelleted.
Csábítasz duhaj keletet,
s ki minden bajban elhagyott,
ámítasz romlott nyugatot.

(tovább…)