Címke: vers

Leave a reply

Kvinta

Néha csak a némaság
csendből szőtt melódiája
mondhatja el, hogy milyen árva
bennünk a vágy:
szeretve, szeretve lenni.

Kvinta

Grafika: Navratil Zsuzsanna



Leave a reply

Pisztrángok

Patak öblében
csipkés jégpille alatt
pisztráng-pár pihen

Pisztrángok

Grafika: Navratil Zsuzsanna



Leave a reply

kezdet

felhővé omlik
enyhet adó lágy takaró
hajnalban le hull…

Kezdet

Grafika: Navratil Zsuzsanna

 



Leave a reply

Erény

türelmetlenül
várom hogy végre egyszer
türelmes legyek

Erény

Grafika: Navratil Zsuzsanna



Leave a reply

A Holdhoz

Te vén lókötő, kerekképű tolvaj!
Mért lopkodod folyton álmomat?
A függönyrésen be-bekukucskálgatsz,
– mind untalan látom arcodat.

A holdhoz

(tovább…)



Leave a reply

A hóember végrendelete

Ha elolvadok,
s utánam itt marad;
egy víztócsa,
néhány szén darab,
egy sárgarépa
(kicsit konyult)

A hóember végrendelete

(tovább…)



Leave a reply

Örökké lázadón

Nem lüktet bennem Róma vére.
Hegyeim tövébe’ rejtelmes világ,
a Pannon dombokon bandukló napsugár,
s Kolozsvár utcái nem nekem mesélik,
Dácia szépséges titkait.

Orokkel azadon

(tovább…)



Leave a reply

Modern talány

hogyan lehet
a késhegyével
keresztet karcolni
egy zacskóba zárt
felszeletelt kenyérre?

Modern talány

Grafika: Navratil Zsuzsanna



Leave a reply

Agyagból, sárból

létem bomló iszapjába
mit az idő kiterít a kőre
formázza lágy érintéssel
arcod hitem istennője

Agyagbolsarbol

(tovább…)



Leave a reply

Az út

a messzeség feléd visz el
fákkal körül szegélyezett
fénycsíkot ró a képzelet
s kitárul mint egy szép kebel

Az út

(tovább…)