Drónok harca 3.

Azt hiszem a világ katonai vezetői még nem érették meg, hogy a drónok olyan eszközök, amelyek alapjaiban írják át az eddigi hadviselést. Persze ők a drón alatt olyan repülő szerkezeteket értenek, amelyeket a fejlettebb hadseregek már ma is használnak.

Ezek lényegében pilótanélküli repülőgépek amelyeket távolról lehet irányítani és gyakran telezsúfolják őket mindenféle csúcstechnikai berendezésekkel. Kétségtelen, hogy az ilyen szerkezetek már jól teljesítettek az iraki és afganisztáni harcokban, de alapvetően nem ez a fejlődési irány az, amely átrajzolja majd a harctéri erőviszonyokat. Ezek a gépek túl drágák és az általuk szerzett információk felhasználása túl lassú. Ha valaki végig gondolja a DARPA nemrégen közzétett látványos videóját (https://www.youtube.com/watch?v=77gTSr07Jqs ) rá kell jönnie, hogy ez a soklépcsős megoldás nem igazán lesz eredményes egy olyan ellenfél ellen, aki felkészült.
Alapvetően már ott bukik a dolog, hogy ma nincs szükség folyamatosan működtetett radarokra. Elég, ha bizonyos időközökben úgymond „mintavételeznek” a lokátorok. És ez a másik bökkenő a fenti videóban, ugyanis egy rövid bekapcsolás után nem kell ugyan azt a lokátort működtetni újra, hanem lehet akár egy több tucat kilométerre lévő másikat, vagy harmadikat bekapcsolni. Az általuk fogott jeleket ugyanis egy számítógéppel feldolgozva értelmezik, korrigálva a jelforrások helyét, szinte egy valósidejű képet raknak össze a terület légteréről. Az ilyen rövid működtetésű radarok befogása a DARPA elképzelése szerint nem fog működni, mert bár drónok rögtön érzékelik a radar működését, de mire beazonosíthatnák, majd ráküldenék a csapásmérő rakétákat már régen kikapcsolták és helyette egy másikat működtetnek jóval messzebb. Sőt. A radarok légtérfigyelő „mintavételezéséhez” arra sincs szükség, hogy folyamatos legyen a jelek áramlása. Elég, ha néhány percenként produkálnak egy-két valós megfigyelést, ezek eredményeiből már tökéletes képet rajzolhatnak a légi helyzetről. És az előző mondatban van a védekezés másik csavarja elrejtve. Ugyanis védők nem csak valós megfigyeléseket végezhetnek, hanem „csali radarokat” is bevethetnek. Képzeljük el a következőt. Van egy adott terület, amelyen elhelyeznek, mondjuk négy vagy öt valódi radart, ezek összehangoltan rövid periódusokban működnek, ahogy fent leírtam. Természetesen nem helyhez kötöttek, vagyis mozgásban vannak. Ugyanakkor alkalmaznak háromszor vagy négyszer annyi álradart is. Ezek a berendezések csak egyetlen dolgot tudnak, időközönként ugyan olyan frekvenciákon, ugyanolyan jeleket sugároznak mint a valódiak, de nem figyelik a visszavert jeleket mint azok. (A valódiak viszont ezeket a jeleket is értelmezhetik!) Vagyis a támadóknak lesz 15-20 célpontjuk, amelyek negyedrésze valóban fejlett és drága berendezés, míg a többi csak néhány ezer dollárba kerülő működő „makett” amelyet ha ki is lőnek, az ellenfél radar ellenőrzésében semmi kárt nem tesznek.
Kicsit hosszadalmas lett ez a leírás erről az amerikai elképzelésről, de be akartam mutatni, hogy amit az elején írtam az igaz. A jelenlegi katonai vezetők nem ismerték még fel, a drónok valódi alkalmazási lehetőségeit a harctereken. Kicsit olyanok mint Móricka, akinek mindenről ugyan az jut az eszébe. A legtöbb hadseregben a légierőkhöz tartoznak ezek az új eszközök és úgy is használják őket, mint a hagyományos repülőgépeket. Felderítésre vagy légicsapásra így is alkalmasak, de egy háború menetét nem tudnák megváltoztatni. Ellenben ha a drónok közvetlenül a csapatok szintjén jelennek meg, (persze olcsóbb és kisebb kivitelben mint a hadseregek által ma alkalmazott gépek) akkor megváltoztathatnak mindent. A drónok ilyen alkalmazását nagyjából ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy számítógépes játékban módunk van térkép nézetre váltani. Nem csak azt fogjuk látni ami előttünk van, de benézhetünk mélyen az ellenség területére is. Amelyik hadsereg nagytömegben fog alkalmazni először drónokat csapszinten is, sokáig megállíthatatlan lesz. A raj szinttől nagyobb csapatokat, a megerősített állásokat, a több páncélozott vagy egyéb gépjárműből álló csoportokat el kell felejteni. Egy olyan harcmezőn ahol az ellenség drónjai röpködnek a levegőben az ilyenek biztos célpontjaivá válnak az ellenfélnek.
A jövő háborújának kulcsa a drónok harca egymás ellen. Amelyik hadsereg ezen a téren fölénybe tud kerülni, az győz, de egyenlőre itt még nem tartunk. Már említettem az előző cikk végén az első világháborút, a drónok alkalmazása most nagyjából olyan állapotban van, mint a repülőgépek használata 1914 nyarán, őszén. Vannak elképzelések a használatukról, de igazi jelentőségüket csak kevesen ismerték fel és a fejlődésük ma még beláthatatlan. Egy dolog viszont biztos. Ahogy a repülőgépek átrajzolták az elképzelésinket a háborúról, ugyan úgy fogják a drónok is átírni a hadtörténelmet.