1 Reply

Napi jegyzet 2016.07.23

A legenda szerint, amíg a Titanic süllyedt, a hajó zenészei rendületlenül tovább játszottak. Ez jutott eszembe a nemzetközi gazdaság híreit olvasgatva, ugyanis ma már csak a vak nem látja, hogy mekkora rés tátong a „hajó” oldalán és csak az örültek hiszik azt, hogy ezt be lehet foltozni. Ám úgy tűnik a legtöbb ember vak, különösen a vezetőink azok, így hát vak vezet világtalant, vagy a rosszabb változat, örültek és tényleg azt hiszik hogy a FED által 1913-ban a világra szabadított pilótajáték végtelen ideig játszható, az emberiség kárára.
Pedig az összeomlás már javábban kopogtat az ajtón, de az állandó hírverésben nehéz meghallani a lényeges híreket. Olyan ez, mintha a kisbíró úgy jelentené be az eseményeket, hogy közben folyamatosan püföli a dobját. Kíváncsi vagyok, hogy az olvasóim közül, hányan értesültek erről a három hírmorzsáról, amelyeket az elmúlt héten szedegettem össze.
2001 szeptember 11. A dátum mindenkinek ismerős, hiszen egy „sorsfordító” pillanat az emberiség életében. Ezeket a nagy történelmi fordulatokat úgy lehet felismerni, hogy azok, akik akkor éltek élénken emlékeznek rá. De, nem úgy általában, hanem részletesen. Mindenki tudja hol volt és mit csinált amikor meghallotta a hírt. Általában bámultuk a tévét és nem hittünk a szemünknek.
A tornyok leomlásának sok következménye lett. Az egyik, egy teljesen ésszerű lépés volt az amerikai gazdasági vezetőktől, mégpedig az, hogy a legmagasabb szintre emelték a vállalati készpénz arányt az USA történetében. Az elmúlt napokban, hetekben nem történt semmi szept11-hez fogható esemény, de az cégek készpénz mennyisége a történelmi csúcson van. Miért?
A másik hír a 2008-2009-es gazdasági válsághoz kapcsolódik. 2009-ben a nagy nemzetközi részvénypiacokon jegyzett cégek közül 170 ment tönkre. Általában ez a szám 10 és 50 közt elfogadhatónak mondható egy év alatt, így a 2009-es példanélküli csúcs volt. De lehet csak mostanáig, ugyanis az idei év első hat hónapjában már 100 cég csődölt be, és messze van még szilveszter.
A harmadik hírmorzsához kell egy kis alapfokú tőzsdei ismeret. Vannak úgy nevezett bóvli kötvények és vannak a „nagy részvények”. A bóvli kötvények magasabb 6-7 % osztalékot fizetnek, de nem biztosak. A nagy cégek részvényei 4% körülötti hozamot biztosítanak, de jóval kevesebb kockázattal. Egy langyosan működő gazdaságban, ahol a pénzügyi befektetők nem számítanak semmilyen nagyobb gazdasági kockázatra, ez a két „termék” nagyjából ugyan olyan arányban fogy a piacon. Gazdasági fellendüléskor, vagy ha nagyon jó kilátások vannak a jövőre nézve, akkor a bóvli kötvények piaca általában jobban megy, ami természetes, hiszen a befektetők mernek kockáztatni. 2006-ban már nem mertek és a nagy céges papírok vitték a zászlót. 2006-ban, amikor még az átlagpolgár el sem tudta képzelni, hogy mi jön két év múlva! 2007-ben is a nagy cégek papírok vezettek, aztán 2008 közepén együtt zuhantak bele a válságba. Igaz a bóvlik már 2007-től erősen lejtmenetben voltak. Jelenleg soha nem látott mértékű a különbség a két befektetési osztály közt a nagy vállalati részvények javára és ez a folyamat már 2011-től tart. A bóvli kötvények pedig 2013-tól zuhannak. Hogy miért nem omlott össze a piac eddig? Megint csak a FED. Az ő eszközvásárlási programja tartotta fenn eddig ezt az állapotot. Kicsit másképpen megközelítve: a FED 2011-től felfújt egy gazdasági léggömböt olyan szintre emelve a részvények árfolyamát, amely mögött már régóta nincs gazdasági valóság. A lufik pedig kiszoktak pukkadni, ugyanis ez a természetük.



Leave a reply

Szívraszter2

szívraszter2



Leave a reply

Szívraszter

szívraszter



Leave a reply

Tulipános tavasz

tulipános tavasz



Leave a reply

Útmutatás

útmutatás



Leave a reply

Napi jegyzet 2016.01.29

Több hónapnyi hallgatás után újra jelentkezem.
Sokan kérdezték, hogy miért nem írok mostanában. A magyarázat egyszerű. Nem volt olyan mondani valóm, amelyről úgy éreztem, hogy másokat is érdekelhet, illetve érlelődtek bennem a gondolatok.
Többen szóvá tették a migráns válság elején írt gondolataimat is, de ezt magánbeszélgetésekben tisztáztuk, leginkább azzal, hogy megkértem őket olvassák újra azt amiket akkor erről írtam.
Most is egy régebbi írásommal kapcsolatban fűzném tovább a gondolatok láncát, mégpedig a http://temenos.hu/?p=498 linken olvashatóakhoz.
Sokan nem ismerik, de van egy gazdasági index a BDIY. Ez a nemzetközi hajózást kíséri figyelemmel. Minél magasabb, annál több áru és hajó szeli az óceánokat, tengereket. Hiszen megmondta már Pompeius is: Navigare necesse est…
Ha valaki erre a linkre kattint : http://www.bloomberg.com/quote/BDIY:IND akkor azt láthatja, hogy jelenleg nem igazán hajózik senki. Magyarán a nemzetközi kereskedelmi hajózási forgalom nagyjából a bányászbéka feneke alatt van két vonással. Mi következik ebből?  Az, hogy a 2008 után felfújt pénzügyi-gazdasági lufi erőteljesen szivárogni kezdett és nincs az a ragtapasz mennyiség (értsd: valódi, nem spekulatív tőke) amellyel belehetne foltozni. A kérdés csak az, hogy lufi anyaga meddig bírja.



Leave a reply

Napi jegyzet. 2015.06.03

A Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány pedig támogatásával, tegnap egy tanácskozás zajlott Brüsszelben, melynek témája aMagyarország és az illiberális demokrácia volt, adta hírül az Origó.
(tovább…)



2 hozzászólás

Új Nemzeti Konzultációt, a kivándorlásról és a korrupcióról!

Olvasgattam ezt a megosztó és félelemkeltő kérdésekkel teleírt nemzeti konzultációt a bevándorlásról és a terrorizmusról. Közben pedig azon gondolkodtam, hogy ha én adtam volna ki egy ilyet, akkor milyen kérdéseket tetem volna fel? Mik érdekelhetik ma a magyar embereket és milyen véleményre lennék én kíváncsi. Az eredmény a következő:
(tovább…)



Leave a reply

A nemzeti konfrontáció margójára.

Ismét van nemzeti konzultáció, bár sokan inkább nemzeti inzultációnak nevezik. Szerintem meg konfrontáció, mert a valódi megbeszélés helyett az ellentétek szítására jó.
Miről szól ez a mostani nemzeti kérdezz-felelek játék? Első olvasatban a bevándorlásról és a terrorizmusról. Második olvasatban a szegénységről és a félelemről.
(tovább…)



Leave a reply

Víz…vagy valami más..?

Gelsesziget, Somogybabod, Pamuk, Pusztaszentlászló, Hahót. Az ország legtöbb lakosának nem sokat mondanak ezek a helyiségnevek. Kis falvak Zalában és Somogyban. Mi a közös bennük? Mind az öt falu határában megnyílt a föld, több méter mélyen és több tíz méter hosszan. A „hivatalos” magyarázat szerint „a területen végzett földmunkák után az esőzések kimosták a talajt, majd az beszakadt”. Hihetően hangzik? Engem nem győztek meg…
(tovább…)