Leave a reply

Kezdődik?

Több mint négy éve írtam erről http://temenos.hu/?p=498, aztán három éve is http://temenos.hu/?p=599, azóta húzódik a dolog, de hogy lesz az biztos. Talán tényleg hamarosan. Hogy mi? A nagy világgazdasági összeomlás.
Az az összeomlás, amihez képest a múlt századi nagy gazdasási válság 29-től, csak egy kisebb döccenésnek fog tűnni. Ami közös lesz az akkori és a most kialakuló válságban, hogy megoldás hasonló lesz. Akkor a hagyományos aranyalapú pénzügyi rendszer vált tarthatatlanná, most pedig az 1913-tól kialakított hitelpénz rendszer, mert a világ jelenlegi pénzállományának legalább 2/3-ára nincs valós fedezet, vagyis ez a pénz „el fog égni”, de lehet, hogy a ¾-e.
 Hogy mi jön utána? Nem tudom. Talán valami virtuális pénz. Esetleg egy olyan rendszer, amelyben elkülönül egymástól a tartós befektetési (értékmegőrző) pénz és a „napi bevásárláshoz” használható csere pénz, amely lehet csak bizonyos ideig fog érvényes lenni a kibocsátása után (2-6 hónap) utána gyakorlatilag értéktelenné válik ha nem költik el. Ez utóbbira azért lesz szükség, mert semmilyen más jelenleg ismert pénzügyi lehetőség nem nagyon maradt a válság kezelésére, a világ országainak jó részében. Ezzel a rákényszerített költekezéssel beindítható, fenntartható lehet a gazdasági működőképesség, a nagyobb országokban akár városi pénz kibocsátással, de lehet regionális, tartományi pénz is, amely csak az adott területen belül érvényes. (Most is működnek hasonló helyi pénzek sok helyen.)
Persze lehet, ismét találnak valami megoldást a válság elkendőzésére, az íj tovább feszítésére a pénzügyi guruk, de van egy szám, ami mostanában sokat „előjön” ez pedig a 6825, és ez a szám a Dow Jones index várható mélypontjára vonatkozik, mint jóslat. Hát majd meglátjuk. lehet hamarosan.



1 Reply

Lelkünk kulcsa.

Azt mondják, száz éve meghalt
a táltos lelkű, részeges, magyar.
Száz éve már, porlad a csontja
hát írjon verset róla, ki akar.

S ha eléggé tetszetős a strófa
pénzt is kap érte, amit elihat
egy borgőzős pesti romkocsmában,
vagy csak úgy, a nagy semmi alatt.

Mert a semmi, itt mindig változatlan
konokul, búsan ugyan az a semmi
hiába kiáltják itt lent jó bolondok
ideje volna: Tenni! Tenni! Tenni!

Ott fentről, jó magasról,
köpnek rá mindig: – Nem lehet!
Kinek nem kell, ez a középszer
elmehet innen, vagy meggebed.

Már az Isten is  elfordult e tájtól.
Csudákat tenni máshová jár.
Hol hiszik még hittel, hogy egy napon
a mennyekből majd alá száll.

A mi hitünk már rég kicsorbult,
mint fa görcsébe a rossz fejsze
De hiszünk hitetlen hitünkkel,
mint lelkünk kulcsa: Ady Endre


1 Reply

Napi jegyzet 2016.07.23

A legenda szerint, amíg a Titanic süllyedt, a hajó zenészei rendületlenül tovább játszottak. Ez jutott eszembe a nemzetközi gazdaság híreit olvasgatva, ugyanis ma már csak a vak nem látja, hogy mekkora rés tátong a „hajó” oldalán és csak az örültek hiszik azt, hogy ezt be lehet foltozni. Ám úgy tűnik a legtöbb ember vak, különösen a vezetőink azok, így hát vak vezet világtalant, vagy a rosszabb változat, örültek és tényleg azt hiszik hogy a FED által 1913-ban a világra szabadított pilótajáték végtelen ideig játszható, az emberiség kárára.
Pedig az összeomlás már javábban kopogtat az ajtón, de az állandó hírverésben nehéz meghallani a lényeges híreket. Olyan ez, mintha a kisbíró úgy jelentené be az eseményeket, hogy közben folyamatosan püföli a dobját. Kíváncsi vagyok, hogy az olvasóim közül, hányan értesültek erről a három hírmorzsáról, amelyeket az elmúlt héten szedegettem össze.
2001 szeptember 11. A dátum mindenkinek ismerős, hiszen egy „sorsfordító” pillanat az emberiség életében. Ezeket a nagy történelmi fordulatokat úgy lehet felismerni, hogy azok, akik akkor éltek élénken emlékeznek rá. De, nem úgy általában, hanem részletesen. Mindenki tudja hol volt és mit csinált amikor meghallotta a hírt. Általában bámultuk a tévét és nem hittünk a szemünknek.
A tornyok leomlásának sok következménye lett. Az egyik, egy teljesen ésszerű lépés volt az amerikai gazdasági vezetőktől, mégpedig az, hogy a legmagasabb szintre emelték a vállalati készpénz arányt az USA történetében. Az elmúlt napokban, hetekben nem történt semmi szept11-hez fogható esemény, de az cégek készpénz mennyisége a történelmi csúcson van. Miért?
A másik hír a 2008-2009-es gazdasági válsághoz kapcsolódik. 2009-ben a nagy nemzetközi részvénypiacokon jegyzett cégek közül 170 ment tönkre. Általában ez a szám 10 és 50 közt elfogadhatónak mondható egy év alatt, így a 2009-es példanélküli csúcs volt. De lehet csak mostanáig, ugyanis az idei év első hat hónapjában már 100 cég csődölt be, és messze van még szilveszter.
A harmadik hírmorzsához kell egy kis alapfokú tőzsdei ismeret. Vannak úgy nevezett bóvli kötvények és vannak a „nagy részvények”. A bóvli kötvények magasabb 6-7 % osztalékot fizetnek, de nem biztosak. A nagy cégek részvényei 4% körülötti hozamot biztosítanak, de jóval kevesebb kockázattal. Egy langyosan működő gazdaságban, ahol a pénzügyi befektetők nem számítanak semmilyen nagyobb gazdasági kockázatra, ez a két „termék” nagyjából ugyan olyan arányban fogy a piacon. Gazdasági fellendüléskor, vagy ha nagyon jó kilátások vannak a jövőre nézve, akkor a bóvli kötvények piaca általában jobban megy, ami természetes, hiszen a befektetők mernek kockáztatni. 2006-ban már nem mertek és a nagy céges papírok vitték a zászlót. 2006-ban, amikor még az átlagpolgár el sem tudta képzelni, hogy mi jön két év múlva! 2007-ben is a nagy cégek papírok vezettek, aztán 2008 közepén együtt zuhantak bele a válságba. Igaz a bóvlik már 2007-től erősen lejtmenetben voltak. Jelenleg soha nem látott mértékű a különbség a két befektetési osztály közt a nagy vállalati részvények javára és ez a folyamat már 2011-től tart. A bóvli kötvények pedig 2013-tól zuhannak. Hogy miért nem omlott össze a piac eddig? Megint csak a FED. Az ő eszközvásárlási programja tartotta fenn eddig ezt az állapotot. Kicsit másképpen megközelítve: a FED 2011-től felfújt egy gazdasági léggömböt olyan szintre emelve a részvények árfolyamát, amely mögött már régóta nincs gazdasági valóság. A lufik pedig kiszoktak pukkadni, ugyanis ez a természetük.


Leave a reply

Szívraszter2

szívraszter2


Leave a reply

Szívraszter

szívraszter


Leave a reply

Tulipános tavasz

tulipános tavasz


Leave a reply

Útmutatás

útmutatás


Leave a reply

Napi jegyzet 2016.01.29

Több hónapnyi hallgatás után újra jelentkezem.
Sokan kérdezték, hogy miért nem írok mostanában. A magyarázat egyszerű. Nem volt olyan mondani valóm, amelyről úgy éreztem, hogy másokat is érdekelhet, illetve érlelődtek bennem a gondolatok.
Többen szóvá tették a migráns válság elején írt gondolataimat is, de ezt magánbeszélgetésekben tisztáztuk, leginkább azzal, hogy megkértem őket olvassák újra azt amiket akkor erről írtam.
Most is egy régebbi írásommal kapcsolatban fűzném tovább a gondolatok láncát, mégpedig a http://temenos.hu/?p=498 linken olvashatóakhoz.
Sokan nem ismerik, de van egy gazdasági index a BDIY. Ez a nemzetközi hajózást kíséri figyelemmel. Minél magasabb, annál több áru és hajó szeli az óceánokat, tengereket. Hiszen megmondta már Pompeius is: Navigare necesse est…
Ha valaki erre a linkre kattint : http://www.bloomberg.com/quote/BDIY:IND akkor azt láthatja, hogy jelenleg nem igazán hajózik senki. Magyarán a nemzetközi kereskedelmi hajózási forgalom nagyjából a bányászbéka feneke alatt van két vonással. Mi következik ebből?  Az, hogy a 2008 után felfújt pénzügyi-gazdasági lufi erőteljesen szivárogni kezdett és nincs az a ragtapasz mennyiség (értsd: valódi, nem spekulatív tőke) amellyel belehetne foltozni. A kérdés csak az, hogy lufi anyaga meddig bírja.


Leave a reply

Napi jegyzet. 2015.06.03

A Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány pedig támogatásával, tegnap egy tanácskozás zajlott Brüsszelben, melynek témája aMagyarország és az illiberális demokrácia volt, adta hírül az Origó.
(tovább…)


2 hozzászólás

Új Nemzeti Konzultációt, a kivándorlásról és a korrupcióról!

Olvasgattam ezt a megosztó és félelemkeltő kérdésekkel teleírt nemzeti konzultációt a bevándorlásról és a terrorizmusról. Közben pedig azon gondolkodtam, hogy ha én adtam volna ki egy ilyet, akkor milyen kérdéseket tetem volna fel? Mik érdekelhetik ma a magyar embereket és milyen véleményre lennék én kíváncsi. Az eredmény a következő:
(tovább…)